Ne több kontextus, hanem jobb (podcast)
Egyórás beszélgetés arról, mi történik valójában, amikor az MI az ítélkezési gyakorlatban és a jogszabályokban keres. Miért találnak ki a szokásos modellek ügyszámokat, hogyan előzhető meg, és mi marad az ügyvédre.
A podcastot egyszerű okból vettük fel. Az MI-ről a jogban rengeteg erős állítás kering, és nagyon kevés magyarázat. Le akartunk ülni a kamera elé, és rövidítések nélkül megmutatni, hogyan működik belülről egy ilyen rendszer, kik állnak mögötte és hol vannak a határai. Ezért a kamera előtt azok ülnek, akik a DirectCase-t építik.
A legérdekesebb az, ami szembemegy az intuícióval. Ha több dokumentumot adsz a modellnek, a válasz nem lesz jobb — gyakran rosszabb lesz. A kontextus minősége dönt: a rendszernek először meg kell találnia a megfelelő dokumentumokat, beleértve a meghaladott ítélkezési gyakorlatra mutató kapcsolatokat, és csak azután írhatja meg az elemzést. A beszélgetésben nyíltan szólunk az árról, az ügyfélаdatok biztonságáról és arról is, miért a gép keres, de az ügyvéd dönt.
Ezt hallod majd a videóban:
- Miért találnak ki a szokásos modellek jogszabályhelyeket és ügyszámokat
- Mi történik a motorháztető alatt, amikor jogi kérdést teszel fel
- Miért árt a több kontextus, és hogyan ismeri fel a rendszer a meghaladott gyakorlatot
- Ár, tokenek és miért van értelme a havi előfizetésnek
- A gép keres, az ember dönt: hol ér véget az MI és hol kezdődik az ügyvéd
- Mit mondanak az ügyvédek az első 10 perc tesztelés után
- Fenyeget a jogi gondolkodás egységesülése?
- A DirectCase mint Claude-konnektor
- Az ügyféladatok biztonsága és mikor van értelme a helyi modellnek
A teljes beszélgetést a YouTube-on találod.