AI a jogi gyakorlatban 2026: a ChatGPT és a Copilot új standard.

10 ügyvédből 7 hetente többször használ AI-t

A nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciát Csehországban már az ügyvédek többsége használja. Tízből heten azt állítják, hogy legalább hetente többször dolgoznak AI-jal. Egyharmaduk naponta.

Nulláról 70 %-ra három év alatt: az új technológiák ilyen gyors elterjedése a jogászi szakmában szinte példátlan. Korábban hasonlóan gyors volt az új technológiák bevezetése a papíralapú jogszabálygyűjteményekről elektronikus adatbázisokra való átállásnál, vagy a postai/faxos kommunikáció e-mailre cserélésekor. Ezek a változások azonban öt-tíz éves időtávon mentek végbe, nem három év alatt.

A változás gyorsasága miatt a jogi ökoszisztéma egyes részei még csak most alkalmazkodnak. Égető kérdések merülnek fel, például az, hogyan számlázható ki az a munka, amelyet nem ember végez. És hogyan lehet felismerni, mikor valóban jó minőségű egy eredmény, és mikor csak formailag tűnik helyesnek. Az ügyfelek egy része számára az AI segítsége továbbra is nemkívánatos rövidítésnek tűnhet, és nem látják benne az ügyvéd új lehetőségét az ügy sokkal alaposabb vizsgálatára. Mások szemében az AI használata éppen ellenkezőleg, az ügyvédi szakmai gondosság részévé válik.

Mit érdemes automatizálni? A jogászok a kutatásban látják a legnagyobb potenciált. Az elterjedés fő akadálya a pontosság.

Ma a válaszadók fele használja az AI-t ötletelésre és dokumentumok összefoglalására. Tízből 4-en AI segítségével kutatják a jogszabályi rendelkezéseket és az ítélkezési gyakorlatot, illetve végzik el a szövegek nyelvtani és stilisztikai javítását.

Mivel a szakmai közönség gyorsan szerez tapasztalatot, jelentősen változik az is, hogyan látják az AI alkalmazási területeit a következő évben. A legnagyobb bizalom az ítélkezési gyakorlat kutatásában mutatkozik: a válaszadók akár háromnegyede tervezi erre használni az AI-t. Jelentősen nőtt az érdeklődés a szerződéstervezésben nyújtott segítség iránt is. Az érdeklődés növekedése azonban minden vizsgált területen megfigyelhető.

A válaszadók mindössze tizenkét százaléka jelezte, hogy a következő tizenkét hónapban nem tervezi az AI használatát. Bár szinte mindenki tervezi az AI igénybevételét, a tényleges használat mértéke attól függ majd, hogy az eszközök megfelelő pontosságot, forráshivatkozásokat és jogi biztonságot kínálnak-e. A tervek és a valóság ezért a gyakorlatban jelentősen eltérhetnek.

Mi ösztönözné leginkább az ügyvédeket az AI gyakoribb használatára? Első helyen a jogi eredmények minősége áll (73 %), második helyen a biztonság és titoktartás garanciája (54 %), harmadik helyen pedig a már használt eszközökbe és folyamatokba való integráció (35 %).

Az ügyvédek elsősorban AI-funkciók nélküli jogi eszközöket vagy jogi specializáció nélküli AI-eszközöket használnak

A kettő metszetében egyelőre csak az ügyvédek 35 %-a található.

A kutatásban a jogi eszközöket ellenőrzött forrásokat használó, jogspecifikus rendszerekre és teljes cseh jogi kontextussal nem rendelkező általános modellekre osztottuk. A jogi célú rendszerek többsége még a generatív mesterséges intelligencia áttörése előtt jött létre. Alapjuk az eredeti szövegek cím vagy szám, esetleg kulcsszavak szerinti keresése. Az ügyvédek 82 %-a használ ilyen rendszereket.

E rendszerek egy része elkezd AI-funkciókat hozzáadni, különösen intelligensebb keresés formájában, amelyet összesen az ügyvédek 28 %-a használ. Az ügyvédek mindössze 7 %-a kezdett olyan jogspecifikus rendszereket használni, amelyek alapját AI nyelvi modellek képezik.

Vagyis a jogspecifikus rendszereken belül valamilyen formában az összes ügyvéd 35 %-a használ AI-t.

Ezzel szemben az általános, nem specifikus modellek használata sokkal szélesebb körű. A válaszadóknak csak néhány százaléka nem használt közülük egyet sem munkafeladathoz.

Az általános AI-modellek között messze a ChatGPT vezet. Ennél az eszköznél azt is vizsgáltuk, hogy fizetős vagy ingyenes verzióról van-e szó. Az arány közel azonos. Az általános eszközök ingyenes verziójának lehetősége egyértelműen hozzájárul nagy népszerűségükhöz.

A gyors fejlődés és a nyomás kockázatokat teremt

A felmérés egyik legmarkánsabb megállapítása az AI egyes munkafeladatokra való gyors elfogadása és a jogra specializált AI alacsony használati aránya közötti különbség. A válaszadók komplex dokumentumrendszerekben végzett kutatást várnak el nagy pontossággal és jogi biztonsággal, az érzékeny adatok védelme mellett. A valóságban egyelőre főként olyan általános eszközökkel szereznek tapasztalatot, mint a ChatGPT vagy a Gemini, amelyek e követelményeket nem tudják maradéktalanul teljesíteni.

Az általános, jogi specializáció nélküli modellek a nyilvános internetről merítik tudásukat, ahol pontos információk, elavult szövegek és laikus vélemények egyaránt megtalálhatók. Egyes fontos jogforrásokhoz egyáltalán nem is férnek hozzá. A következtetések így helytelenek lehetnek, vagy olyan jogszabályokra és ítéletekre hivatkozhatnak, amelyek valójában nem léteznek. Ezeket a hibákat ráadásul nehéz észrevenni, mert a kimenet első pillantásra formailag helyesnek tűnik. Ez óriási kockázatot jelent az ügyvéd és az ügyfél számára is.

Az egész piac gyors technológiai változás közepén áll. A nyelvi modellek áttörése előtt jogi információkat szolgáltató termékek még nem változtatták meg alapvető architektúrájukat. Az új termékek még nem szereztek hitelességet a piacon. A felhasználók pedig még csak most derítik fel, hol jelent valódi előnyt az AI, és hogyan illeszthető a jogi munkába úgy, hogy támasz legyen, ne csupán egy újabb eszköz a listán.

Hogyan lehet egyszerűen és biztonságosan továbblépni az AI-technológiákkal?

Próbáljon ki jogi célokra alkalmas AI-eszközt, vagy egészítse ki az általános modelleket jogi kontextussal.

Speciális AI-eszköz kiválasztásakor érdemes az alábbi 5 szempontot figyelembe venni:

• A források minősége és teljessége: munka naprakész ítélkezési gyakorlattal és jogszabályokkal, teljes körűen. Például ne csak a Nejvyššího soudu ítélkezési gyakorlatával, hanem valamennyi bírósági szint ítéleteivel.
• Az eredmények pontossága és ellenőrizhetősége: jogi kutatásnál fontos, hogy az eszköz pontos hivatkozásokat adjon, és könnyen megtekinthető legyen az elsődleges forrás.
• Integráció a munkafolyamatokba: egyszerű használat a mindennapi workflow-ban, akár webes felületen, akár meglévő eszközökhöz és rendszerekhez való kapcsolódással.
• Biztonság és adatkezelés: egyértelmű szabályok a lekérdezések, dokumentumok és érzékeny információk kezelésére, beleértve azok további felhasználását vagy tárolását is.
• Árazási modell és rugalmasság: az AI-technológiák gyorsan változnak, a többéves kötelezettségvállalások jelentős akadályt jelenthetnek.

Jogi kontextussal kiegészített általános modellek (ChatGPT, Gemini, Claude)

Az általános eszközök a jogi munka szakmaibb részeihez is használhatók. Ehhez azonban teljes és ellenőrzött kontextust kell biztosítani számukra. Ez történhet egy konkrét jogszabály- vagy ítéletszöveg feltöltésével a felhasználói felületen keresztül, vagy a modell valamely kontextusforráshoz való kapcsolásával. A ChatGPT 2025 közepén vezette be a lehetőséget, hogy egy specifikus, például jogi kontextushoz csatlakozhasson. Hasonlóan az Anthropic vagy a Claude. Ezt MCP-nek (Model Context Protocol) nevezik. A csatlakozást általában bármely felhasználó meg tudja oldani, ha létezik olyan szolgáltatás, amelyhez kapcsolódni lehet. Az ellenőrzött jogszabályok és ítélkezési gyakorlat cseh jogi kontextusban történő csatlakoztatását a DirectCase kínálja.